2018. március 23., péntek

Könyv(ek) amit(ket) kiolvastam és most olvasok

Sziasztok! :)

Újra itt vagyok, és most írni fogok könyvekről, amit persze a cím is ad, persze sajnos be kell vallanom, mostanában eléggé...hogy is mondjam...csapongó vagyok könyvek terén, ugyanis, nem csak egy könyvet olvasok jelenleg, hanem többet, ami szerintem hülyeség, így elgondolkodva rajta, de hát ilyen az én formám.

Karácsonykor kaptam meg a hosszú listámról kiválogatva persze a legfontosabbakat a Jennifer L. Armentrout Luxen 5. részét, a Cassandra Clare Árnyak urát, Maggie Stiefvater-től a Skórpió Vágtát, Michelle Holdkin-tól Mara Dyer 2. részét és persze Erin Watt-tól a Papírhercegnőt. A húgommal pedig még kértük Elle Kennedy-től a The Score-t természetesen.


Nos, ezek könyvek közül csak a Skórpió Vágtát, a Papírhercegnőt és a The Score-t olvastam ki, amit röstellek is, hiszen a többi könyv is eszméletlenül kíváncsivá tett már ahogy megláttam, de mindig találtam valami másik könyvet a neten, ami akkor jobban felcsigázott.
Ilyen volt például Jamie McGuire könyvei is. Először még csak a Gyönyörű tévedés borítója, majd a fülszöveg fogott meg, de aztán nagyon rákattantam, majd rábukkantam az angyalos trilógiájára is, ami persze azonnal hívott magához, így abba is belefogtam, jelenleg is olvasom az utolsó részt. Ezeket pdfben olvastam/olvasom. Ingyenes és gyors is egyben. :)

Ezeken kívül még Jennifer L. Armentrout másik romantikus sorozatába is bele fogtam, a Várok rád-ba. Mivel ez is olyan sorozat, mint a Feszülő húr, hogy a történetek valami úton-módon kapcsolódnak egymáshoz, de mégis különállóak, így az elsőt és az utolsót már kiolvastam. Igen, elsőt és utolsót. Nem valami jó sorrend, de hála az égnek nem nagyon voltak benne spoilerek. :)

De még olvasom a Mara Dyer 2-t is, az Árnyak urát. Mikor milyen kedvemben vagyok, akkor előveszem és olvasok belőle.
A Mara Dyer, mivel alapból is thriller könyv,így egy kicsit jobban ott kell lenni fejben nála és volt már sajnos olyan estém, hogy nem szívesen vettem elő. Amúgy imádom, de mikor fáradt voltam egyszerűen mindenen átsiklottam, majd már nem is értettem mi van a könyvben, annak meg nem igazán van értelme, ha olyat olvasunk, amit később nem értünk meg.
Ugyanígy voltam az Árnyak urával is, hogy a politikai részeket legszívesebben átugrottam volna, de mivel azok is (sőt!) fontos részei a sztorinak, így azokat nem ugrottam át. A legjobban - még mindig - Emma és Julian jeleneteit várom. Azok a kedvenceim. :)


Ezer évig is sorolhatnám azokat a könyveket és írhatnék róluk, amiket az utóbbi kiesett időben olvastam.
Mind valami nyomot hagyott bennem, különösen például Colleen Hoover -nek az Egy nap talán című könyve, vagy Jamie McGuire Az őrző regénye (amely ihletet is adott egy könyvhöz, ami már készülőben van. ;) ).
Röviden most csak ennyi lenne. Köszönöm, hogy megint itt voltál. :)
Nemsokára itt van a nyári szünet előtti utolsó szünet, szóval hajrá! Akik most fognak érettségizni, azoknak előre kitartást, nekünk, akiknek még van egy kis időnk odáig, azoknak pedig hajrá, hogy az évvégink jó legyen.
Sziasztok! :)

2018. február 24., szombat

Majdnem egy év után

El sem tudjátok képzelni, mennyire sajnálom ezt a kiesett időt. Amilyen lelkes voltam az elején, na a nyáron éppen annyira voltam lusta és kedvetlen blogger. Egyszerűen nem tudtam már írni. Nem tudtam, miről írjak, hogy mivel legyen élvezetesebb.

Egyfolytában csak könyvekről írni, bevallom őszintén unalmas, nemcsak nekem, de nektek is olvasni.

Hogy miért éppen most fogok újra hozzá? 

Azért, mert...igazából az hozott még lázba, mikor tegnap az iskolában könyveket pakoltunk át egyik épületből a másikba. Az iskolánkban építettek egy új könyvtárat, (amit kell valljak, ezerszer jobban néz ki) és az összes diákot befogják a könyvek áthordásába, köztük engem is. Nagyon szeretek elmerengeni a régi, poros könyvek között, nézni, mikoriak,mennyire porladnak már, mennyire kerültek anno...mind szeretem, de most inkább nyűg volt. Így is le vagyunk terhelve, még pakolnunk is kell. Félre értés ne essék, nem az volt a baj, hogy cipelnem kellett több körrel is tíz kilós dobozokat, hanem az iskolánkkal volt bajom, nem a segítség nyújtással.
Na lényeg a lényeg, miközben a létrán álltam és az egyik barátnőm adogatta fel sorban a poros, régi könyveket, amiket valószínűleg a megvételük után senki nem vett a kezükbe eddig, azon gondolkoztam, milyen is kiadni magamból a könyvek imádatát, hogy valakivel megoszthassam, mennyire is fontosak a könyvek. Sajnáltam, hogy a mi "látszat" iskolánkban ezek kívülről tűnnek hasznosnak, ugyanis nem fogja használni őket senki sem. Nagyon szép filmbeli könyvtárat építettetek, olyan plafonig érő, széles sötét barna szekrényekkel és polcokkal, hosszú asztalokkal és zöld asztali lámpával. Minden olyan volt, mint egy filmben, vagy inkább én még úgy éreztem magam, mint Belle a Szépség és Szörnyetegből.

Hiányzott az írás. Igen, a wattpadon továbbra is írtam, de ott is a publikált könyveimhez sem írtam semmit, nem posztoltam. Egyszerűen nem volt ihlet semmihez. Nem jött semmi sem. Mostanában talán kezdek újra "feléledni". Remélem sikerrel járok.

Sajnos annyi könyvet olvastam a nyár óta, hogy már nem igazán tudnám vissza keresni az emlékeim között, melyikhez milyen érzelmeket fűztem. Vannak néhányan amik megmaradtak, de nagyon keveset tudnék róluk írni. Listát azt vezettem róluk, így a címek meg vannak, szóval, ha majd egyet gondolok és újra olvasom egyiküket, akkor mindenképpen igyekszem, majd írni. :)

Remélem, még maradtatok páran, akik néha fel néznek ide. :)
Köszönöm, hogy  itt voltatok. További szép (és sajnos, fagyos) hétvégét! Ilyenkor érdemes jól bekuckózni egy forró csokival és pihe-puha takaróval. ;)    

Mit tegyünk, ha nincs időnk olvasni? - Egyetem, munka, negyedévi hajrá

Sziasztok! Forrás: Pinterest Friss egyetemistaként, én is megtapasztalhattam, milyen mikor elkap a mókuskerék és végül márcsak azt veszem és...